• kertünk növényei

    Kertünk növényei – kék áfonya Erkélyen áfonya? Lehetséges!

    Az áfonya az egyik olyan növény, melyet minden kezdő kertész szeretne a kertjébe, de valahogy nem jön össze a termesztése. Nincs rajta termés, sárga a levele, egy idő után elszárad, stb.. Ha tudjuk pontosan, hogy mit szeret, olyan áfonya ültetvényünk lehet, melyet sokan fognak irigyelni. Eredete Észak-Amerika, Európa és Ázsia több területén is megtalálható. A „vad” áfonya Kanadában, az Egyesült Államok északi felében őshonos. Először a 20. században Amerikában termsztették. Az áfonyák többsége szereti a savanyú talajt, így tölgyesekben, bükkösökben is előfordul. Termesztése Az áfonya a humuszban gazdag, laza szerkezetű, savanyú talajt kedveli. A talaj előállításához sok gazdaboltban találunk megfelelő talajt. Közepes vízigényű, félárnyékos helyen érdemes tartani. A szeles helyet…

  • kertünk növényei

    Kertünk növényei – paradicsom

    „Piros volt a paradicsom, nem sárga…” kezdetű ikonikus népdalt Szécsi Pál, Kovács Apollónia és McHaver és a Teknő is feldolgozták. Nos, magához a paradicsomhoz, mint növényhez nem sok köze van a dalnak, de nézzük mit is tudunk róla. Eredete Amerikában, Peruban őshonos növényfajta, mely a 16. században került Európába spanyol, portugál, olasz kereskedőkkel. A föld további részeibe angol, portugál, spanyol kereskedők által jutott el. Magyarországon eleinte, mint a burgonyát és a paprikát is dísznövényként tartották. Az első kertészetek, amelyek a termesztésével is foglalkoztak 1870-ben Dunakeszin voltak. A két világháború között kezdték konzervként is felhasználni. Piacra először az úgynevezett agrárszegények termelték, később került a birtokos parasztság látókörébe. Termesztése Nincs olyan konyhakert,…

  • kertünk növényei

    Kertünk növényei – málna

    A málna közkedvelt gyümölcs. Gyerekek, felnőttek, idősek egyaránt szeretik édes-savanykás íze, magas vitamintartalma és jótékony hatása miatt. Lássuk, mit is tudunk róla. Eredete A málna Magyarországon is őshonos, Európába szinte mindenhol megterem, kivéve Portugáliát. Az ókorban is már használták gyógynövényként. A középkorban elsősorban a kolostorokban volt megtalálható, ahol termesztették és felhasználták. Termesztése A málna legtöbb fajtája májustól augusztusig virágzik. Vannak fajták azonban, amik még akár szeptemberben is virágoznak, október első fagyáig pedig még érnek is. A termések 30-40 napa alatt érnek be. Kb. 2 méter magas cserje lesz belőle, amit ősszel vagy tavasszal metszeni kell. A málna vesszői két évig élnek, az első évben kifejlődnek és a második évben hoznak…

  • kertünk növényei

    Kertünk növényei – paprika

    A paprika konyhakertünk egyik legkedveltebb és legtöbbet termesztett növénye. A magyar konyha elengedhetetlen fűszernövénye. Tudományos neve a termések csípőségére utal (capsis=„csípés”) Eredete A paprika Közép- és Dél-Amerikából származik. Az amerikai őslakosok nemcsak ismerték, de termesztették és használták is. Európába Kolumbusz orvosa hozta 1494-ben. Afrikába és Ázsiába a 16-17. században vitték be a spanyol és portugál kereskedők. Eleinte csak dísznövényként tartották, mert mérgezőnek hitték a termését. Napóleon 1806-ban kontinentális blokádot rendelt el, így az import áruk nem jutottak be Európába, így a borsot a fűszerpaprika váltotta fel. Ekkor jöttek rá, hogy a paprika megelőzi a skorbutot és erősíti az immunrendszert. A 19. században vált általános kereskedelmi áruvá. Magyarországon eleinte a főúri…

  • kertünk növényei

    Kertünk növényei – babér

    A babér, mint fűszernövény konyhánk egyik elengedhetetlen kelléke. Az aromás illatú babér nálunk csak dézsás körülmények között tartható. Nem összekeverendő a babérmeggyel! Eredete A babér a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán szigetein őshonos örökzöld cserje vagy fa. Az ókorban nagy kultusza volt. A görögök, az Apolló kultusz idején bálványfaként tisztelték és szerették. A hatalom, a dicsőség és a bűnbocsánat jelképévé vált. Ünnepekkor az emberek az ajtóikat babérral díszítették. A költők babérral koszorúzták magukat. A delphoi jósdában pedig jósoltak vele. Valószínűleg az illata és íze miatt eshettek transzba a jósok. A római színészek, költők, szónokok, hadvezérek fejét babérkoszorúval díszítették, innen jöhet a mondás: babérokra tőr. Termesztése Magyarországon is tudjuk tartani konténeres kivitelben,…

  • kertünk növényei

    Kertünk növényei – mogyoró

    A mogyoró az egészséges rágcsa! Energiában, ásványi anyagokban, vitaminokban gazdag, így egy erős vizsga előtt érdemes mogyorót és mogyorós csokit enni.   Eredete Nyugat- és Kelet-Ázsiában, Balkán-félszigeten, és Észak-Amerikában is őshonos. Az ősi Európa nagy részén termesztették (Olaszország, Spanyolország, Görögország, Franciaország, Anglia, Törökország), később pedig Amerikában is. Magyarországon a többi gyümölcsfajtához képest sokáig nem termesztették. Ma a legnagyobb ültetvény Balatonbogláron található. A kiskertekben is kevés számmal található, pedig, mint már említettük, nagy energia- és ásványi anyag tartalma van. Termesztése Minden mogyorófajta egylaki, ez azt jelenti, hogy egy növényen van a porzó és termő virágok is, azonban ezek egymástól függetlenül fejlődnek. Ez azért is jó hír, mert így legalább csak egy…

  • kertünk növényei

    Kertünk növényei – burgonya

    Burgonya, krumpli, kolompér, pityóka. Számtalan nevű, színű, fajtájú burgonyát ismerünk. Kiváló táplálékforrás, sok finomságot tudunk belőle készíteni.   Eredete Kb. 5000 éve termesztjük és fogyasztjuk. Peru és Chile hegyvidékéről származik. Európába Amerika felfedezése után került spanyol és portugál kereskedők által. Magyarországra Batthyány Boldizsár által került. Komolyabban az 1800-as évektől kezdtek el foglalkozni a termesztésével, mivel ingyen kezdték el osztogatni a vetőburgonyát, illetve II. József, magyar király adókedvezményt is adott a termelőknek. Termesztése Ősszel jól trágyázott földbe vessük áprilisban. Ha ősszel még nem sikerült a trágyázás, tavasszal érett istállótrágyával kezdjük a vetési időszakot. Talajban nem válogatós, de a homokos, enyhén agyagos talajban fejlődik a legjobban. Mivel hamarabb felmelegszik a talaj. Azonban…

  • kertünk növényei

    Kertünk növényei – petrezselyem

    A petrezselyem, egy gyógy-és fűszernövény, mely konyhakertünk és konyhánk elengedhetetlen kelléke a sárgarépa mellett. A levesek és főételek íze nélküle nem is lenne olyan, amilyen. Eredete A petrezselyem Dél-Európában, a Földközi-tenger vidékén őshonos. Mára már az egész világ ismeri és szereti. Termesztése A petrezselyem két éves növény. Az első évben a lombját és a gyökerét fejleszti, a másodikban magszárat hoz. Hidegtűrő növény, ezért már februártól elvethetőek a magok. Mondhatni igénytelen növény, azonban a talaj minősége itt számít, legyen tápanyagban dús és jó vízáteresztő. Ahogy a sárgarépánál is, érdemes a talajt előkészíteni, hiszen a rögös talajban nem fog szépen növekedni. Öntözzük gyakran, hogy a gyökerek ne repedjenek meg. Gyümölcsfák, szőlő közegben…

  • kertünk növényei

    Kertünk növényei – cékla

    Konyhakertünk szintén egyik elengedhetetlen zöldsége a cékla. Nemcsak azért, mert sok finomságot tudunk készíteni belőle, hanem egészségünkre is kiváló hatással van. Eredete A céklát i.e. 3000 körül már ismerték. A Földközi-tenger környékéről őshonos. I.e. a második évezredben már a föníciaiak és a babilóniaiak is ismerték és termesztették. Magyarországon a 17. században vált ismerté, azonban az étkezést szolgáló fajták csak a 19-20. században lettek ismertek. Termesztése A cékla áprilistól júniusig vethető. Ha már 10 fok feletti a hőmérséklet, akkor érdemes elvetni a céklamagokat. Akár 3 hetente egy adagot, így kitoljuk a tenyészidőt egész őszig, így egész nyáron lesz friss céklánk. A napos, jó vízelvezetésű, laza, homokos talajt szereti. A tömör talajban…

  • kertünk növényei

    Kertünk növényei – vöröshagyma

    A hagymafélék – legyen az vörös, lila, fehér, új, zöld – a magyar konyha elengedhetetlen részei. A receptek nagyrésze – főleg, ha pörköltes az alap – úgy kezdődik: végy egy közepes hagymát. Ezért is elengedhetetlen növényünk a konyhakertben! Ki ne szeretné húsvétkor az újhagymát a tojás és sonka mellé, vagy a zsíros kenyér mellé? Eredete Több mint 4000 éve ismerjük és fogyasztjuk a hagymát. I.e 3200 körül háziasították a közép-ázsiai hegyekben, innen került Magyarországra is. Az egyiptomiak elismerték gyógyító és erősítő hatását, ezért a piramis építőknek bőven adtak belőle. Még Tutenkhamon sírjában is találtak belőle. Termesztése A vöröshagyma csírázása 4-5 fok között kezdődik, a levelek 15 fok fölött kezdenek aktívak…