kertünk növényei

Kertünk növényei – paradicsom

„Piros volt a paradicsom, nem sárga…” kezdetű ikonikus népdalt Szécsi Pál, Kovács Apollónia és McHaver és a Teknő is feldolgozták. Nos, magához a paradicsomhoz, mint növényhez nem sok köze van a dalnak, de nézzük mit is tudunk róla.

Eredete

Amerikában, Peruban őshonos növényfajta, mely a 16. században került Európába spanyol, portugál, olasz kereskedőkkel. A föld további részeibe angol, portugál, spanyol kereskedők által jutott el.

Magyarországon eleinte, mint a burgonyát és a paprikát is dísznövényként tartották. Az első kertészetek, amelyek a termesztésével is foglalkoztak 1870-ben Dunakeszin voltak. A két világháború között kezdték konzervként is felhasználni.

Piacra először az úgynevezett agrárszegények termelték, később került a birtokos parasztság látókörébe.

Termesztése

Nincs olyan konyhakert, ahol ne termesszenek pár tő paradicsomot. Az egyik legszerethetőbb zöldségünk. Sok változata ismert. Színe is eltérhet – a klasszikus pirostól kezdve a lilán és a sárgán át, egészen a fekete paradicsomig. Mérete, alakja, íze szintén változó, így akár több száz fajtát is ismerhetünk.

Trópusi éghajlatán évelő kúszónövényként ismerik (Peruban mai napig gyomnövényként van jelen), a mérsékeltövben, mint nálunk is egynyári növény, mely érzékeny a fagyokra. Magassága a 40-250 cm között változó. A bogyók először zöldek, melyek éretlen korúkban akár bódulatot is okozhatnak a bennük lévő solanin nevű alkaloid miatt. Az érett piros, lila, sárga, fekete bogyó ehető, melyben a solanin már eltűnt.

Földjét ősszel trágyázzuk be jól, hogy a tavaszi ültetéskor már tápanyagban dús talajba kerüljön.

Hosszú tenyészidejű, ezért érdemes palántázni.

A magvetést állandó hőmérsékleten kell elkezdeni márciusban. A magok 9-10 fokban kezdenek csírázni. A kikelt magokat pikírozással ültethetjük szét nagyobb cserepekbe. Óvatosan tegyük, hogy se a gyökere, se a szára ne sérüljön meg. Ebben az állapotában előnyös, ha a hőmérséklet 20 fok körül van. A kifejlett palántákat május elején ültethetjük ki szabadföldbe. Ültessük mélyre a szárát, hogy több gyökeret eresszen, jobb legyen a nedvesség felszívóképessége. Olyan helyre ültessük, ahol legalább 10-12 órát süt a nap. A perzselő nap (és bogarak) ellen vékony hálóval védekezhetünk, hogy a levelet és a termést ne égesse meg.

Akinek van lehetősége, fóliasátorban vagy üvegházban is termesztheti a paradicsomot, akár egész évben.

Egy 4 fős családnak érdemes min. 2 félét és kb. 25-30 tövet ültetni, hogy egész nyáron, a késő őszi időszakig ellássa őket terméssel.

Fajtától függetlenül érdemes karózni őket, a kisebb fajtákat is, mert a sok bogyó letörheti a paradicsom ágait. A magasabb növőkből pedig szép paradicsom fákat is ki tudunk alakítani. Az oldalhajtásokat szedjük folyamatosan, hogy inkább a termés beérésével foglalkozzon a növényünk.

Irtsuk körülette a gyomokat, ahogy minden más növény, a paradicsom se szereti, ha van a földjében valami.

A palántázás után és a nyár közepe felé érdemes nitrogén tartalmú műtrágyával meglocsolni a jobb érés érdekében.

A nyár folyamán öntözzük rendszeresen, bő vízzel.

Közepes vízigényű, de a nyári csapadékmentes időszak a paradicsomnak sem jó.

Szüretelése július közepén kezdődik és egészen a fagyokig szüretelhetünk. Az értelen paradicsomok is beérnek.

Leggyakoribb betegsége a fitoftóra – paradicsomvész. A gomba a szél és a csapadék segítségével terjed. A paradicsom levelein és termésén barna foltok jelennek meg, majd elpusztulnak.

Hogyan védekezzünk? Ültessük szellősebben a palántákat, legyen hely a szellőzésre, permetezzük réztartalmú gombaölővel, és szedjük le a leveleket, ha látjuk a fertőzést. A fertőzött részeket ne tegyük a komposztba!

Az utóbbi időben balkonokon is egyre többen termesztenek paradicsomot.

Tipp: A magokat érdemes állandó vizes közegben – vatta, vattakorong – tartani, így látjuk a magok csírázását. A kicsírázott magokat már ültethetjük is a nekik szánt cserepekbe. A csírázási arányból azt is kideríthetjük, hogy mennyire van behallva a magkészletünk.

Felhasználása

Fogyaszthatjuk sütve, főzve, nyersen, salátákban, aszalva, savanyúságként, konzervként, ivóléként, püréként. Számtalan felhasználási módja van. Magas C-vitamin tartalmú növény.

A népgyógyászatban is használják ízületi gyulladás ellen, a szárított levelekből fürdővizet készítenek.

Na és a NAGYkérdés! Zöldség vagy gyümölcs?

Botanikailag értelmetlen a kérdés, ez inkább gazdasági kérdés. De a termesztéstechnológiáját és felhasználást tekintve egyértelműen zöldség. Illetve a zöldségek egynyáriak, a gyümölcsök pedig évelő növények.

Kertre fel!
Üdv, Brigi

u.i.: Képek, szövegek lophatóak, csak LINKELJ!

4 hozzászólás

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük