Kertünk növényei – Görögdinnye

A görögdinnye az egyik legkedveltebb nyári gyümölcs, amely nemcsak frissítő íze, hanem magas víztartalma miatt is fontos szerepet kap a kiskertekben.

Eredete

A görögdinnye Afrikából származik, ahol már több ezer évvel ezelőtt is termesztették, elsősorban vízforrásként a szárazabb területeken. Az ókori Egyiptomban nagy becsben tartották, magjait és ábrázolásait sírokban is megtalálták. Gyakran helyezték a fáraók sírkamrájába élelemként a túlvilágra. Európába a kereskedelmi útvonalakon keresztül jutott el, és a melegkedvelő jellege miatt különösen jól alkalmazkodott a déli, napos vidékekhez.

Termesztése

A görögdinnye kifejezetten meleg- és fényigényes növény, amely csak akkor fejlődik megfelelően, ha tartósan meleg az idő és a talaj is felmelegedett. Laza, tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő képességű talajban érzi magát a legjobban. Hosszú, indás hajtásokat nevel, amelyek a talajon kúsznak, levelei nagyok, erősen tagoltak és enyhén molyhos tapintásúak. Sárga virágai a levelek hónaljában jelennek meg, ezekből fejlődnek ki a gömbölyű vagy enyhén megnyúlt termések. A termés héja zöld színű, világosabb csíkokkal, belseje pedig fajtától függően piros vagy sárga, lédús és édes. Rendszeres öntözést igényel, de a termések érésének végén a túl sok víz ronthatja az ízét.

A görögdinnye termesztésénél érdemes a hajtásokat ritkítani, és növényenként csak néhány termést meghagyni, így azok nagyobbra és édesebbre fejlődnek.

Tipp: A termések alá helyezett szalma vagy deszka segít megvédeni őket a talaj nedvességétől és a rothadástól.

A görögdinnye ültetésének és szüretelésének ideje elég jól behatárolható a hazai klímán. A görögdinnyét szabadföldbe akkor lehet kiültetni, amikor már biztosan elmúltak a tavaszi fagyok, és a talaj hőmérséklete tartósan eléri a 15–16 °C-ot. Ez Magyarországon általában május közepe és vége között van. Palántáról nevelve gyorsabban indul fejlődésnek, míg magvetéssel inkább a melegebb vidékeken érdemes próbálkozni, szintén május második felétől.

A szüret ideje a fajtától és az időjárástól függ, de általában július végétől szeptember elejéig tart. A korai fajták már július végén szedhetők, míg a később érők augusztusban adják a fő termést. Az érettséget több jel is mutatja: a termés alja besárgul, a kocsány száradni kezd, és kopogtatásra mélyebb, tompa hangot ad.

Társnövényei: kukorica, napraforgó (védelmet nyújtanak a szél ellen, és kedvező mikroklímát teremtenek), bab (javítja a talaj tápanyag-ellátottságát), retek, saláta

Fontos, hogy elegendő helyet kapjon, mert indái gyorsan benövik a környezetüket.

A legnagyobb magyar görögdinnye-termelő vidékek a következők:

• Békés vármegye: több száz hektáron termesztik ezt a nyári gyümölcsöt.
• Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye: jelentős görögdinnye-termő terület, ez a régió szintén nagy arányban járul hozzá az ország teljes dinnyetermeléséhez.
• Heves vármegye: fontos szerepet játszik a hazai görögdinnye-termelésben, ahol szintén nagyobb területeken ültetnek dinnyét az élelmiszer-piac számára. Ezekben a térségekben a termelők a meleg, hosszú nyarakat és a jó vízellátást kihasználva érik el a magas hozamokat és jó minőséget a görögdinnye termesztésében.

Felhasználása

A görögdinnyét leggyakrabban frissen fogyasztjuk (friss meleg kenyérrel, hmmm….), önmagában vagy gyümölcssaláták részeként, de kiváló alapanyaga frissítő italoknak és desszerteknek is. Héjából, vagy akár az egész gyümölcsből is savanyúság is készíthető. Magas víztartalma miatt nyáron különösen frissítő. A gyümölcshúsa sok cukrot tartalmaz. Ásványi anyagtartalma csekély, de van benne kálium, nátrium, kalcium, vas és foszfor.

Kertre fel!

Üdv, Brigi

u.i.: Képek, szövegek lophatóak, csak LINKELJ!